A panelfelújítás kalandjai

Födémzsalu – ezt a szót hallottam tegnap a társasházi közgyűlésen, és esküszöm, egy pillanatra azt hittem, hogy megint kezdődik valami, mint az anyósom pillérzsalu-őrülete. De nem, ez most komoly volt, legalábbis az előadó mérnök szerint, aki a panelház felújításáról tartott előadást. Ott ültünk vagy hatvanan a földszinti közösségi teremben, mindenki a telefonját nyomkodta, mert tudod milyen az ilyen közgyűlés, általában három óra hossza semmittevés, csak most egyszer csak mindenki felkapta a fejét, amikor a mérnök azt mondta, hogy a födémzsaluk cseréje elengedhetetlen. Néztem jobbra-balra, hogy én vagyok-e az egyetlen, aki nem érti, de láttam, hogy a többiek is tanácstalanul pislognak. A Kovács a harmadikról fel is tette a kezét és megkérdezte, hogy mi az isten az a födémzsalu, mire a mérnök olyan képet vágott, mintha megkérdeztük volna, hogy mi az az ablak. Elkezdett magyarázni valamit a födémszerkezetről, meg a hőszigetelésről, meg hogy a zsaluzat tulajdonképpen egy olyan rendszer, ami blablabla – őszintén, egy idő után már nem is figyeltem, mert olyan szakszavakat használt, hogy egy marslakó is jobban megértette volna.

Az igazi cirkusz akkor kezdődött, amikor a mérnök bejelentette, hogy a födémzsalu-csere miatt minden lakásban dolgozni fognak, és ez bizony zajjal és porral jár majd. Na, erre aztán felbolydult a méhkas! A Marika néni a másodikról rögtön közölte, hogy ő nem engedi be a munkásokat, mert a múltkor is amikor a vezetéket cserélték, olyan rendetlenséget csináltak, hogy egy hétig takarított. A fiatal pár az ötödikről meg azon aggódott, hogy mi lesz a csecsemőjükkel, ha állandóan dübörög majd a födémzsalu-szerelés. A mérnök próbálta nyugtatni őket, hogy modern technológiával dolgoznak, minimális lesz a zaj, de ekkor már mindenki egyszerre beszélt. A legjobb az volt, amikor Józsi bácsi a negyedikről felállt és kijelentette, hogy ő harminc éve lakik itt, és eddig nem volt semmi baja a födémzsalunak, most meg hirtelen csere kell. Szerinte ez az egész csak azért van, hogy valaki jól meggazdagodjon rajta. A mérnök már izzadt, mint aki maratont futott, próbálta elmagyarázni, hogy ez EU-s előírás, meg energiatakarékosság, meg hogy a födémzsalu-korszerűsítés után kevesebbet fogunk fizetni a fűtésért. De tudod, hogy van ez, mindenki a sajátját fújta, volt aki azt kérdezte, hogy miért nem lehet inkább a liftet megcsinálni, más meg hogy a födémzsaluk helyett inkább a kukákat kellene kicserélni, mert büdös van a szemétledobó körül. Szegény mérnök úgy nézett ki, mint aki bánja, hogy elvállalta ezt a projektet.

A végén persze megszavaztuk a födémzsalu-projektet, mert a közös képviselő megfenyegetett mindenkit, hogy aki nem szavaz igennel, annak ő fog személyesen kopogtatni minden reggel hatkor, amíg meg nem gondolja magát. De a sztori itt nem ért véget, mert másnap már az egész ház a födémzsaluról beszélt. A boltos a sarkon megkérdezte, hogy hallottam-e a nagy födémzsalu-projektről, a postás vigyorogva hozta a hivatalos értesítést a födémzsalu-munkálatokról, még a pizzafutár is tudta már, hogy nálunk födémzsalu-láz van. A legjobb az volt, amikor a feleségem hazajött a fodrásztól és mesélte, hogy ott is mindenki a födémzsalukról beszélt, mert a fodrász a szomszéd házban lakik, és náluk is lesz ilyen. Már kezdem azt hinni, hogy valami összeesküvés van, és valahol egy titkos irodában kitalálják ezeket a szavakat, csak hogy összezavarják az egyszerű embereket. Előbb volt a pillérzsalu az anyósommal, most meg itt a födémzsalu – mi lesz a következő, talán pincezsalu? Vagy tetőzsalu? Egy biztos, ha legközelebb hallok valamit, amiben benne van a zsalu szó, futok, amerre látok. Bár most, hogy belegondolok, fogalmam sincs, hogy végül is mi az a födémzsalu, és már félek megkérdezni. Majd kiderül, amikor elkezdik szerelni. Addig is minden este imádkozom, hogy ne legyen akkora katasztrófa, mint amikor a szigetelést csinálták, és három hétig nem tudtunk ablakot nyitni a por miatt. De legalább lesz miről beszélni a következő közgyűlésen – már ha túléljük a födémzsalu-projektet.

Mi tőlük vásárolunk.